Karácsony Ben?
Erdei találkozás. Krétarajz, keretben
A amíg távol voltam, zsindelyt hozott a félfülû csebrestõl. Az elmúlt héten nagyokat muzsikált a vihar, néhány ócska zsindelyt lehámozott a fedélrõl, és az esõ becsöppent a szobába. Csuprokat raktam a padlóra, hogy a vizet felfogjam. Nem akartam másnapig várni, fölmentem a köteggel a A kalapács itt-ott puha, süppedõ hangot adott. Kicseréltem a korhadt szálakat, és kopácsoltam, hogy estig elvégezzem a munkát. Dukics úr társaságával egy darabig künn ténfergett a mezõn, aztán a malom elõtt. Azon vitatkoztak, hogy az erdõt tekintsék-e meg, vagy uzsonnázzanak elõbb. A két lány az erdõ mellett döntött, a azonban, aki a szivarvéget a patakba köpte, ellenezte a sorrendet, és azt tartotta, hogy elõbb jöjjön a csirkesült uborkasalátával, aztán nem bánja, jöhet az ezer holdas komplexum. A komplexum szót Dukicstól hallotta, és úgy látszik, mulatságosnak találta, mert látható utálattal fújta bele a füstöt az elõtte rezgõ szúnyogfelhõbe. - Komplexum - mondta a szót Jó szó. - Neki is van valami komplexuma, de az inkább az ideggyógyászat körébe tartozik. A Dukics lány megrázta a kezét, elõbb az egyiket, utána a másikat, mire a két lusta bõrkesztyû a lábai elé hullott. A férfi lehajolt, és fölvette.
- Nem szégyelli magát - a Dukics lány -, itt a természet is csak a táplálkozás érdekli?
A nyugodtan Kijelentette, hogy a természetet nem tartja valami vallásos szekta templomának, ahová csak üres hassal szabad belépni. Májpástétomot, csirkét és uborkasalátát ígértek neki, látni akarja hát azt a csirkét meg pástétomot.
Azon az értelmes, de erõsen fûszeres városi nyelven társalogtak, amelytõl meghökkentek a tapasztalatlan cserjék és fiatal szilvafák. A nyelvezete és a potroha ellenére, alapjában véve hajlékony és karcsú lélek lehetett, mert egy pillanatban lírai csókot lehelt a Dukics lány csuklójára. A lány könnyed mozdulattal lerázta, és a közjáték végére kis csúfolódó kérdõjeleket Aztán elvonultak az erdõ felé, de csakhamar visszatértek. Én ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|