Omar Khajjám

Omar Khajjam (1025?-1122?)

Ha születési dátuma bizonytalan is, annyi bizonyos, hogy igen-igen öreg ember volt, amikor meghalt. De hosszú életének számos adata is eléggé bizonytalan. Alighanem õ a több ezer éves perzsa irodalom legismertebb lírai költõje, de körülbelül se tudjuk, hány „rubáí"-t írt életében, és az ismertek közül melyiket írta valóban õ, és melyek az utánzatok vagy egyenest hamisítások. Hiszen még a mi századunkban is írnak az õ neve alatt, vagy fordítanak állítólag tõle származó ilyen négysoros kis vallomásokat a bor és a szerelem magasztos voltáról. Sõt akadtak már mohamedán szerzõk, akik úgy vélték, hogy a mámornak ez a világhíres költõje nem is a léha, esetleg éppen parázna gyönyörûség dalnoka volt, hanem misztikus költõ, aki az Allah iránt érzett, átélt elragadtatás jelképének tartja a részegséget is, a szerelem testi gyönyörét is. Énekelhetõ négysorosai valóban énekelve éltek és élnek a nép ajkán.

Elõször csak 300 évvel a halála után gyûjtötték össze õket. Ennek a gyûjteménynek kézirata 1461-bol való és összesen 158 verset tartalmaz. Azóta is tovább gyûjtik és tovább hamisítják —, s így a legutóbbi kiadásaiban már 1000-nél több rubáí olvasható. Hogy ezek közül melyik valódi, ezt a fordítói sem tudják. Omar Khajjámról, a nagy perzsa költõrõl évszázadokon át kevesen tudtak iráni otthonában, s úgyszólván semmit sem tudtak Európában. Másfél évszázaddal ezelõtt, pontosan 1859-ben egyszerre világhíres lett, elfoglalta helyét az évezredek legnagyobb lírikusai közt. Ebben az évben jelent meg ugyanis Angliában Edward Fitzgerald angol költõ fordítása néhány száz rubáíról.

Mindebbõl az a legkülönösebb, hogy míg minden egyes Omar Khajjám-vers az eredeti perzsában is kétes hitelességû, egyéb mûvei már életében is tudományos szenzációnak számítottak. Ezt a nagyon nagy lírai költõt ugyanis a maga korában és még nagyon sokáig tudósként tartották számon, de még csak nem is gondoltak arra, hogy költõ, a szerelem és a bor adta mámor énekese.

Az egykori források szerint a kor legnagyobb matematikusa volt. „Algebra" címû könyve mindmáig alapja annak az algebra nevû tantárgynak, amelyet ma is tanítanak napkelet és napnyugat középiskoláiban. Olykor azonban filozófiát és filozófiatörténetet tanított különbözõ perzsa és arab egyetemeken. Máskor a természettudományok felé fordult a figyelme. A csillagászatban ugyanolyan otthonos volt, mint a növénytanban. Váltogathatták egymást Perzsiában a királyok, Arábiában a különbözõ emírek vagy szultánok, sõt a magasságok magasságán a kalifák, a nagy tudós kedvelt volt a legmagasabb körökben is. De hogy a szerelemrõl és a borivásról verseket is ír, ezt legföljebb azok a jó barátai tudták, akik titokban képesek voltak bort is inni, holott Mohamed tiltotta a szeszes italok élvezetét.

A barátok azonban nemcsak kedvelték ezeket a rövid verseket, hanem zenét is találtak hozzájuk. Tõlük terjedt el nemcsak a városi mulatozók köreiben, hanem a sátorfalvak tevehajcsárai között is, akiktõl megtanulták a tevékeny utazó kalmárok, tõlük pedig az énekelgetõ asszonyok és leányok. Amikor jó 300 évvel késõbb elõször gyûjtötték össze azokat a verseket, amelyeket a híres matematikusnak tulajdonítottak, bizonyára nem tudtak különbséget tenni a valóban tõle származók és a népdalok között. Hiszen a négysoros rubáí eredetileg népdalforma volt. Az pedig fel se tûnt, hogy ezek nemcsak földi gyönyörûségekrõl szólnak, hanem komor gondolatokról is. A halál, a szenvedés, a méltatlanságok elleni felháborodás is helyet kapott ebben a költészetben, mely még nagyon sokáig valóban a nép költészete volt. Azt azonban sohase lehetett megállapítani, hogy az évezred folyamán ezernél is többre szaporodott rubáík közül igazából melyik a hiteles Omar Khajjám-vers. és melyek utánzatok vagy egyenest hamisítványok.
 

  • Libri.it

    Libri.it HUNDERTWASSERIL CERVELLO IN 30 SECONDIBESTIARIO UNIVERSALESEBASTIAO SALGADO. GENESI (I)
  • Illustrati

    Sfoglia riviste di Illustrati